Megdöbbent a világ mikor ma a Toulouse-i zsidó iskola előtt négy ember, köztük három zsidó gyerek meghalt egy támadás során. Mindig megdöbben a világ mikor ártatlan emberek halnak meg, főleg ha idősek, nők vagy gyerekek. De a világ mindig akkor a legfigyelmesebb, ha ezek az áldozatok valamilyen etnikai, nemzeti vagy vallási kisebbség tagjai. A XXI. században úgy látszik nem mindegy, hogy az áldozatnak milyen a bőrszíne, milyen az anyanyelve, vagy milyen istenhez imádkozik.
Minden hír kiemeli, hogy a mai gyilkosság zsidó iskola előtt történt. Mint újságíró tisztában vagyok vele, hogy fontosak a részletek, de feltenném a nyilvánvaló kérdést, amihez nem kell újságírói diploma, ha gyerekek halnak meg, sőt ha ártatlan emberek halnak meg nem teljesen mindegy milyen vallási közösség
tagjai? Miért olyan fontos, hogy valaki milyen közösség tagja? Az áldozat akkor is áldozat, ha muszlim, ha zsidó, ha magyar. Mindenki aki értelmetlenül hal meg, csak azért mert épp rosszkor volt rossz helyen, az áldozat. De úgy tűnik a liberálisoknak, a médiának más a véleménye.
Rendszeresen halljuk, hogy ilyen-olyan kisebbségek tagjai halnak meg ilyen-olyan gyilkosságok vagy háborús konfliktusok miatt, viszont magasan bizonyos típusú emberek kerülnek be a médiában, és megy a cirkusz. A közel-keleti ártatlan emberekről szóló híradások elég nagy százaléka zsidó áldozatokról szól, Magyarországon a cigány kisebbség áldozatai az érdekesek, az Egyesült Államokban a latin vagy néger kisebbség tagjai ellen elkövetett erőszakos cselekmények a kiemelkedők. Tényleg ez a liberalizmus, a tényszerű újságírás, hogy különbséget teszünk ember és ember között?
Vegyük például Magyarországot. Számtalanszor halljuk, hogy idős embereket rendszerint cigány fiatalok brutálisan meggyilkolnak. Az utóbbi években rendre megszaporodtak az ilyen ügyek, de leszámítva, hogy a fél hetes híradóban kap három percet a szerencsétlen, semmi se történik, csúnya szóval és elnézést az áldozatok hozzátartozóitól de ennyit ér az ő áldozatuk. Bezzeg a cigány-gyilkosságok, amik pár évvel ezelőtt mentek. Film készült róla, megemlékezést tartanak, és a Magyarországi liberális, baloldali politika pedig nyomja a szövegét, hogy milyen nagy rasszizmus van Magyarországon. A magyar áldozatokért azért nem állnak ki ilyen hevesen mert magyarok? Ha valaki ártatlanul meghal, különösen ha gyerek akkor az etnikai hovatartozás ennyit számít?
A válasz igen. A mai világban igen. Ahogy tombol mára már világszerte a cionista-liberális-kommunista agymosás, úgy haladunk egy velejéig romlott világ felé, ahol a legtoleránsabbnak mondott eszmék, a legkirekesztőbbek. Ahol csak akkor vagy hír ha zsidó vagy, ha magyar, muszlim vagy szimplán egy többségi társadalom tagja, akkor egyszerűen járulékos veszteség vagy. A torz társadalom egy elfelejtett figurája. Senki és semmi vagy, és halálod nem csak értelmetlen de még érdektelen is. Csak az számít, hogy milyen a bőröd színe, milyen nemzethez tartozol, és milyen istenhez imádkozol, és jaj neked, ha a többséghez tartozol. Abban az esetben csak egy lábjegyzet leszel a rendőrségi adatbázisban, egy elfelejtett név, egy három perces riport a híradóban.
Akkor már csak azt kéne tudni, hogy miért akkora bűn, ha egy nemzeti érzelmű ember, mindegy melyik nemzet részéről, megsiratja sajátjait, miért akkora bűn, ha egy magyar embernek egy magyar halála fáj, miért akkora bűn, ha egy nemzeti érzelmű magyarnak a vidéki kisnyugdíjas halála fáj, és nem az Franciaországban meghalt vadidegené. Ma már olyan világban élünk ahol a holokauszt tagadás bűncselekmény. Nem úgy, mint a kommunizmus áldozatainak tagadása, nem úgy, mint a katyni mészárlás tagadása. Csak annak a vérengzésnek a tagadása bűn ahol valamilyen vallási vagy etnikai kisebbség halt meg hiába. Pedig a magyaroknak a Don-kanyarban elhunyt százezrek fájnak, a recski haláltáborokban elhunyt ezrek fájnak, az 56-os megtorlásban elhunyt százak fájnak, és a napjainkban elhunyt emberek elvesztése fáj.
Forrás: Hazatérés Rádió: www.hazateresradio.hu
Minden hír kiemeli, hogy a mai gyilkosság zsidó iskola előtt történt. Mint újságíró tisztában vagyok vele, hogy fontosak a részletek, de feltenném a nyilvánvaló kérdést, amihez nem kell újságírói diploma, ha gyerekek halnak meg, sőt ha ártatlan emberek halnak meg nem teljesen mindegy milyen vallási közösség
tagjai? Miért olyan fontos, hogy valaki milyen közösség tagja? Az áldozat akkor is áldozat, ha muszlim, ha zsidó, ha magyar. Mindenki aki értelmetlenül hal meg, csak azért mert épp rosszkor volt rossz helyen, az áldozat. De úgy tűnik a liberálisoknak, a médiának más a véleménye. Rendszeresen halljuk, hogy ilyen-olyan kisebbségek tagjai halnak meg ilyen-olyan gyilkosságok vagy háborús konfliktusok miatt, viszont magasan bizonyos típusú emberek kerülnek be a médiában, és megy a cirkusz. A közel-keleti ártatlan emberekről szóló híradások elég nagy százaléka zsidó áldozatokról szól, Magyarországon a cigány kisebbség áldozatai az érdekesek, az Egyesült Államokban a latin vagy néger kisebbség tagjai ellen elkövetett erőszakos cselekmények a kiemelkedők. Tényleg ez a liberalizmus, a tényszerű újságírás, hogy különbséget teszünk ember és ember között?
Vegyük például Magyarországot. Számtalanszor halljuk, hogy idős embereket rendszerint cigány fiatalok brutálisan meggyilkolnak. Az utóbbi években rendre megszaporodtak az ilyen ügyek, de leszámítva, hogy a fél hetes híradóban kap három percet a szerencsétlen, semmi se történik, csúnya szóval és elnézést az áldozatok hozzátartozóitól de ennyit ér az ő áldozatuk. Bezzeg a cigány-gyilkosságok, amik pár évvel ezelőtt mentek. Film készült róla, megemlékezést tartanak, és a Magyarországi liberális, baloldali politika pedig nyomja a szövegét, hogy milyen nagy rasszizmus van Magyarországon. A magyar áldozatokért azért nem állnak ki ilyen hevesen mert magyarok? Ha valaki ártatlanul meghal, különösen ha gyerek akkor az etnikai hovatartozás ennyit számít?
A válasz igen. A mai világban igen. Ahogy tombol mára már világszerte a cionista-liberális-kommunista agymosás, úgy haladunk egy velejéig romlott világ felé, ahol a legtoleránsabbnak mondott eszmék, a legkirekesztőbbek. Ahol csak akkor vagy hír ha zsidó vagy, ha magyar, muszlim vagy szimplán egy többségi társadalom tagja, akkor egyszerűen járulékos veszteség vagy. A torz társadalom egy elfelejtett figurája. Senki és semmi vagy, és halálod nem csak értelmetlen de még érdektelen is. Csak az számít, hogy milyen a bőröd színe, milyen nemzethez tartozol, és milyen istenhez imádkozol, és jaj neked, ha a többséghez tartozol. Abban az esetben csak egy lábjegyzet leszel a rendőrségi adatbázisban, egy elfelejtett név, egy három perces riport a híradóban.
Akkor már csak azt kéne tudni, hogy miért akkora bűn, ha egy nemzeti érzelmű ember, mindegy melyik nemzet részéről, megsiratja sajátjait, miért akkora bűn, ha egy magyar embernek egy magyar halála fáj, miért akkora bűn, ha egy nemzeti érzelmű magyarnak a vidéki kisnyugdíjas halála fáj, és nem az Franciaországban meghalt vadidegené. Ma már olyan világban élünk ahol a holokauszt tagadás bűncselekmény. Nem úgy, mint a kommunizmus áldozatainak tagadása, nem úgy, mint a katyni mészárlás tagadása. Csak annak a vérengzésnek a tagadása bűn ahol valamilyen vallási vagy etnikai kisebbség halt meg hiába. Pedig a magyaroknak a Don-kanyarban elhunyt százezrek fájnak, a recski haláltáborokban elhunyt ezrek fájnak, az 56-os megtorlásban elhunyt százak fájnak, és a napjainkban elhunyt emberek elvesztése fáj.
Forrás: Hazatérés Rádió: www.hazateresradio.hu
Kövess minket Facebookon is!
Kattints ide: Ébredő Világ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése